HTML

Magyar Ispita

A Magyar Ispita Győr város egyik régi ispotálya, azaz kórháza. Az épület már régóta múzeum, a városban azóta évszázadonként egy-egy új, (építésekor korszerű) kórház is épült. De mi lesz a XXI. században?

A Magyar Ispita blog megpróbálja a magyar egyészségügy mai működését feltárni, a múlt és a külföld gyakorlatával összevetni, s így keresni a fejlődés útját.

Szerzői jogok

Creative Commons Licenc

Tankönyvi koncentráció

2010.05.15. 00:00 Damján

A létező szocializmusban a munkásé volt a gyár, a patika. Na persze nem azé, aki benne dolgozott... (Erről majd még lesz poszt.) Megyénként egy ún. gyógyszertári központ fogta össze, irányította és látta el gyógyszerrel a gyógyszertárakat. A patikaprivatizáció (a létező többpártrendszer egyik véletlenül elsőre jól sikerült lépése) után ez a szép kommunista egység megbomlott, maradtak a központok az elavult, de azért még használható nagykereskedelmi infrastruktúrájukkal a megyék nyakán. Nyilván minden megyei önkormányzat meg akart szabadulni a kolonctól, így miután valami jól csengő fantázianevet kaptak, és Rt-vé alakultak, eladósorba kerültek. A volt egyedüli nagykereskedő, a Gyógyáruértékesítő Nemzeti Vállalat (Hungaropharma) és a volt monopol export-import vállalat (Medimpex) jó érzékkel beszállt a nagykereskedők versenyébe.

Elég csak átnevezni, és már működik is? 

 

Bács-Kiskun Megyei Gyógyszertári Központ

Calyx Rt.

Baranya Megyei Gyógyszertári Központ

Pannonmedicina Rt.

Békés Megyei Gyógyszertári Központ

Sanopharma Rt.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gy. Központ

Libra Rt.

Budapesti Gyógyszertári Központ

Pharmafontana Rt.

Csongrád Megyei Gyógyszertári Központ

Heliomed Rt.

Fejér Megyei Gyógyszertári Központ

Pharmaprevent Rt.

Győr-Sopron Megyei Gyógyszertári Központ

Győri Gyógyszer Rt.

Hajdú Megyei Gyógyszertári Központ

Hajdú Nagykereskedelmi Rt.

Heves Megyei Gyógyszertári Központ

Pharmaprim Rt.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gy. Központ

Pharmasol Rt.

Komárom Megyei Gyógyszertári Központ

Fúzió-pharma Rt.

Nógrád Megyei Gyógyszertári Központ

Coloniapharma Rt.

Pest Megyei Gyógyszertári Központ

Parma Patika Rt.

Somogy Megyei Gyógyszertári Központ

Sanovita Rt.

Szabolcs-Szatmár Megyei Gy. Központ

Pharmachom Rt.

Tolna Megyei Gyógyszertári Központ

Fúzió-pharma Rt.

Vas Megyei Gyógyszertári Központ

Pharmaco Rt.

Veszprém Megyei Gyógyszertári Központ

Reginapharma Rt.

Zala Megyei Gyógyszertári Központ

Zalagyógyszer Rt.

 

Bizony, kicsit döcögve ugyan, de a nagykereskedők közt kezdett verseny kialakulni: az addig szigorú területi alapon dolgozó központok az új üzleti modellben elkezdhettek megyehatáron kívülre is szállítani. A versenyt sok helyen zöldmezős kis cégek (leginkább magánpatikusok tulajdonában, esetleg többük társulásával) pörgették fel: gyors, pontos, rugalmas alternatívát nyújtva a volt központok helyett. 

Az állam által garantált fix árrésre építve idővel szolgáltatásfejlesztésre, logisztikai központok kiépítésére is tellett a cégeknek. Ezt látva laza felvásárlással (ParmaPatika + Calyx) belépett a piacra európa egyik vezető gyógyszernagykereskedője, a németországi központú Phoenix Pharma. Lassan a spekulatív tőke is felfigyelt erre: Leisztinger az Arago Rt-n keresztül öt nagykereskedőt (Vas, Zala, GyMS, Nógrád, Csongrád) módszeres felvásárlásokkal egy cégbe, a WestPharmába egyesített. A Phoenix később ezt szőröstül-bőröstül felfalva az első valóban nagy (30-40% piaci részesedésű) válallattá nőtt.

Szintén felvásárlásokkal (Veszprém, Somogy, Békés) hízott lassacskán a Hungaropharma. Több lépcsős privatizációra lett ítélve: először hihetőnek tűnt, hogy tulajdonosi szerkezetét sok apró résztulajdonnal bíró gyógyszertárak, három nagy magyarországi gyógyszergyár és tartós 25%+1 részel az állam fogják alkotni. Aztán pár évre rá változott a terv, az állam kiszállt, a gyógyszertárak tulajdonrésze marginalizálódott, és végül a tulajdonosok majd harmad-harmad-harmad arányban a gyárak maradtak: a Richter, az EGIS és a Béres. Igaz, a Béresnek ehhez nagy sajtóvisszhang és versenyhivatali vizsgálat után el kellett passzolnia a keleti gyűjteményét (Heves, JNK-Szolnok, BAZ) a konkurenciának (Phoenix). Ehhez a történethez képest feltűnés nélkül bekebelezhette később a Hungaropharma a Medimpexet - mely export/import cégből országos (Bp, Vas, Baranya) nagykereskedővé válása óta végig az EGIS és a Richter feles tulajdonában volt. Végül a Hajdú lenyelésével mára felnőtt a cég a másik óriáshoz, s jelenleg mindketten kb. 40-45%-ot bírnak a piacból.

A volt budapesti nagyker nem lett felvásárlási célpont, de ígéretes kezdet után elsüllyedt, így mára nincs már Pharmafontana. De a volt központok nagyrésze sem üzemel már, a két nagy racionalizálta hálózatát, s 6 ill. 7 telephellyel (kivétel nélkül korszerű raktártechnológiával) fedik le az országot. Rajtuk kívül a Humantrade (a Teva gyógyszergyár tulajdona) vállal az ország egész területén szállítást, s próbál elérni 10%-ot több-kevesebb sikerrel.

Szó volt a kezdetben versenyt generáló, gyógyszerészi tulajdonú újoncokról. Nekik nem igazán sikerült az áttörés, de nem mondhatók sikertelennek. A győri DunaPharma például hamarabb lett a konglomerátum része, mint a volt győri központ - s ma a Phoenix helyi bázisát a DunaPharmás vezetőgárda irányítja. Mások önállóak maradtak, s regionális szolgáltatást nyújtanak: például Budapesten (Pap), Borsodban (Viridis), Zalában (Auri) és Szegeden (Csanád). Igaz, piaci részesedésük elenyésző.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy több, mint 100 regisztrált nagykereskedő van az országban: ezek jó része külföldi gyógyszergyár fióktelepe (nem teljeskörű palettát nyújt tehát), illetve orvosi eszközöket (pl. labordiagnosztikai vegyszereket, gázokat) szállító szakcég, mely a szabályozás hatálya alá esik.

A gyógyszernagykereskedelem koncentrációja jól jellemezhető az egyik gyakran használt közgazdasági mérőszámmal, a Herfindahl–Hirschman-indexszel (HHI). Ezt a mérőszámot használják pl. az Egyesült Államokban cégfúziók hatósági vizsgálatakor. Az értéke 1 és 0 közötti lehet, s minél közelebb van az 1-hez, annál monopolisztikusabb/oligopolisztikusabb a piac. (Jó, valójában  nem 0, hanem a piaci résztvevők számának reciproka a minimuma.)

A privatizált gyógyszertári központokat durva becsléssel egyenlő súlyú piaci szereplőnek véve, kivéve a felülsúlyozott budapesti és Pest megyei központokat, a kiinduló HHI 0,0752. A mai állapotot szintén elnagyolt becsléssel 44-44-10-2 százalékos résztvevőkkel jellemezve a HHI 0,3976. Van egy kis különbség...

Ja, az USA hatóságai 0,1 fölött már vizsgálódnak, 0,18 fölött pedig tesznek a koncentráció ellen. Itthon is tesznek: ...rá.

20 év alatt a szektorban irdatlan koncentráció, oligopolisztikus rendszer jött tehát létre - tanórára való, demonstratív értékű folyamat során. Kérdés, mit hoz a jövő. Ez leginkább attól függ, melyik tankönyvet használja az országvezetés: azt, ami szerint a valódi verseny érdekében be kell avatkozni a piaci folyamatokba; vagy azt, ami szabályozott piacon megengedi a kvázi oligopol rendszert.

2 komment

Címkék: történelem gyógyszer kereskedelem nagykereskedelem

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarispita.blog.hu/api/trackback/id/tr841999428

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hóember 2010.05.24. 21:50:13

Kiskereskedelemben (=patikák) pedig most zajlik a koncentráció, 2007 óta, rohamtempóban. A molnár féle gyógyszergazdaságossági törvény még a vertikális koncentrációnak is utat nyitott, így mára számos nagyker rendelkezik saját tulajdonú lánccal, illetve a (még) független patikákat is egyfajta "fő beszállítói láncra" fűzik (szimpatika - Phoenix, gyöngy patikák - Hungaropharma)

Nem véletlen tehát, hogy a nagykereskedői szövetség lendült a leggyorsabban akcióba a fidesz azon terveinek hallatán, hogy az üzemeltető gyógyszerész tulajdonosi pozícióját meg kellene erősíteni.

Damján · http://magyarispita.blog.hu/ 2010.05.30. 23:09:46

Hamarabb kezdődött az, sajnos, de 2007 óta teljesen kendőzetlenül, törvényesen, felgyorsulva folyik.

Szemlélet kérdése az egész: védjük-e a "kisipart" (a gyógyszerészi tulajdonú patikákat), vagy jobb eredményt remélünk a kereskedelmi szintek összemosódásától, vertikális integrációjától (gyár-nagyker szinten megtörtént, nagyker-patika szinten folyamatban). Utóbbi a tankönyvek szerint drága, oligopolisztikus rendszert eredményez..
süti beállítások módosítása