Mi is az "ispita"? Talán többen értik, ha "ispotály"-t írok. Már az öregebbje sem használta ezt a szót, hiszen kiszorította a nyelvújításkori "kórház", de azért a "hospital", "Spital", és egyéb európai szavakkal való rokonság feltűnik. Persze annak, aki olvasott Harry Pottert, nem kell ilyen hosszan magyarázni – bár ez nem varázs-, csak mugli kórházat, ápoldát jelent.
S miért "magyar"? Mert pár utcányira volt egy német ispita is. Kétnyelvű város - két ispotály.
A vasvári békével nyugvópontra érő végvári küzdelmeket követve a Kisalföld cenrtumában lévő város fejlődő pályára állt, mind a kereskedelem, mind az ipar felfutott. A város porrá égése, és a négy éves időszakra török kézre kerülése óta már bő fél évszázad eltelt, s a háború csillapodásával a Bécset védő végvárból a Bécset tápláló vidék kereskedelmi központjává alakulhatott vissza. A város gróf Széchényi György püspök-ispán személyében méltó, és bőkezű vezetőt kapott.
gróf Széchényi György (Kisszécsény, 1605 - Pozsony, 1695)
Bizony, így: két é-vel. A család leszármazottjai, köztük a Legnagyobb Magyar már elvesztettek az évek során az egyik ékezetet, de a családi vagyon megalapozójának még kettő is volt a nevében. A jó eszű kisnemes a pázmányi iskolákból indulva futott üstökösszerű karriert a kor Magyarországán elérhető legmagasabb címig - esztergomi prímás érsekként halt meg. 1658 és 1685 közt Győr püspöke, egyben a vármegye ispánja. Jelentős összegeket adományozott közcélra, a Magyar Ispitát megalapozó 2 x 5000 aranyforint a jelentéktelenebbek közé tartozik. A város sokat fejlődött az ő idejében – nem véletlenül róla nevezték el Győr főterét.
1666 (más források szerint 1669) évében a püspök komoly pénzösszeggel megalapította az ispitát. Két (s később egy harmadik) reneszánsz polgári ház összenyitásával alakult ki az ispotály, melyben talán 30 szegény öreg és beteg ápolására nyílt lehetőség. Szegények kórháza volt tehát? Bizony. A kor VIP-ellátása nem az ispitában történt: a gazdagok otthonukban gyógyultak. Mivel abban az időben még holisztikusabb szemlélet uralkodott, amint jutott rá pénz (1735 - no mert pénz azért annakidején sem igen volt), a lélek gyógyítására templomot emeltek az intézmény mellé - Szent Anna tiszteletére.
Az épületet kinőtte a város, 1749-ben már rakták is le egy új, nagyobb, és a kor színvonalának megfelelő épület alapkövét. Egy évre rá (na igen, így kell beruházni, tanulhatnánk magunktól..) már működött is az új kórház. S hogy lássuk, évszázadonként épült eddig mindig új kórház Győrött, folytatom a sort: 1896 új pavilonos kórház épült a Zrínyi utcában (ma még működik), a két világháború közt a város akkori szélén épült honvédkórházat 1957-ben vette át a város - így vált két telephelyessé az intézmény -, az új telephelyen jelentős bővítések történtentek 1973-tól, a legjelentősebb (új sebészeti és katonai tömb) 1980-as. A különböző költözések, bővítések mindig két fő okból történtek: egyrészt egyre nőtt a város, így a betegek száma is, másrészt a korszerűtlen épületeket modernre kellett cserélni a tudományok (orvos- és közgazdaság!) feljődésével.
S végül ugorjunk vissza az Ispita elhagyott épületéhez: hosszú megpróbáltatások után 1994-re az épületet felújították. A munkálatok sok eredeti, reneszánsz maradványt, elemet tártak fel, melyek még látták a betegeket annak idején. Mivel az épületben a Győri Városi Művészeti Múzeum kiállítóhelye működik, a gyönyörű toszkán oszlopos belső udvart, s az épület többi részét is láthatja bárki, Váczy Péter műgyűjtő történész professzor XV-XVIII. századot felölelő magángyűjteményének tárgyai mellett.
